Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ie) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes
miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet
41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
-
(1) Az egészségügyi tevékenységet végző,
a) orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséggel, illetve
b) – az a) pontban foglaltakon túl – egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során szerzett
képzettséggel
[az a) és b) pont szerinti képzettség a továbbiakban együtt: szakképesítés] rendelkező személy (a továbbiakban:
továbbképzésre kötelezett) folyamatos szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) köteles részt
venni, a szakmai felkészültségének folyamatos szinten tartása érdekében.
(1a) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége
védelmének szabályairól szóló 21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja alapján orvosi fizikusi szakértői tevékenységet végző
személyre e rendeletet megfelelően alkalmazni kell.
(2) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként e rendelet szerinti kötelező és
szabadon választható elméleti, valamint gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. Az egyes elméleti
továbbképzési formák elismerhető legmagasabb pontértékét az 1. melléklet tartalmazza.
-
(1) A továbbképzési időszak teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként e rendelet szerinti,
a) a szakképesítésének megfelelő, szakterületenként szervezett kötelező szintentartó továbbképzésen,
b) szabadon választható elméleti továbbképzésen és
c) gyakorlati továbbképzésen
kell részt vennie.
(2) A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként legalább 250 pontot kell
teljesítenie.
(3) A továbbképzésekre működési nyilvántartási számmal, ennek hiányában – figyelemmel az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 113. § (6) bekezdése szerinti esetre – alapnyilvántartási számmal lehet
a képzést szervezőnél bejelentkezni.
(4) Egy évben – az Eütv. 113. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével – szakképesítésenként 100 pontnál több elméleti
pontérték nem ismerhető el. Egy továbbképzési időszakból a következő időszakba legfeljebb 50 – a továbbképzési
időszak utolsó évében szerzett – továbbképzési pont vihető át. Az így átvitt pontérték szabadon választható elméleti
pontként kerül elismerésre.
2. Kötelező szintentartó továbbképzés
-
(1) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 50 pontot kötelező
szintentartó továbbképzés teljesítésével kell megszereznie.
(2) Azon továbbképzésre kötelezett esetében, aki több szakképesítésének megfelelő szakmát önállóan gyakorol, az általa
teljesített kötelező szintentartó továbbképzés pontértéke valamennyi olyan szakképesítése tekintetében elismerésre
kerül, amely a teljesített továbbképzés célcsoportjában szerepel.
(3) A kötelező szintentartó továbbképzést a (7) bekezdés alapján meghatározott témakörök alapján
a felnőttképzésről szóló törvény szerinti bejelentés alapján felnőttképzési tevékenységet folytató
a) az egészségügyi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény) és
b) az adott szakma szerinti országos szakmai intézmények
szervezik és bonyolítják le.
(4) A (3) bekezdés szerinti intézmények kötelesek valamennyi szakképesítésre legalább évente egy alkalommal kötelező
szintentartó továbbképzést meghirdetni. A (3) bekezdés szerinti intézmények kötelező szintentartó továbbképzést
együttesen is meghirdethetnek.
(4) A (3) bekezdés szerinti intézmények egymással együttműködve biztosítják, hogy valamennyi szakképesítés tekintetében legalább évente egy
kötelező szintentartó tanfolyam meghírdetésre kerüljön.
(5) A kötelező szintentartó továbbképzés írásbeli tudásszint felmérő teszttel zárul, és azt úgy kell megszervezni, hogy
az azon való részvétellel – sikeres tudásszint felmérő teszt esetén – megszerezhető legyen 50 pont. A kötelező
szintentartó továbbképzés minden esetben magában foglalja a reanimációra vonatkozó továbbképzési elemet.
(5) A kötelező szintentartó továbbképzés legalább 25 óra időtartamú, írásbeli tudásszintfelmérő teszttel zárul és
minden esetben magába foglalja a reanimációra vonatkozó továbbképzési elemet. A tanfolyam pontértéke akkor
ismerhető el kötelező szintentartó tanfolyamként, ha a továbbképzésre kötelezett a tanfolyam időtartamának
legalább 75%-án igazoltan részt vett, és a tudásszintfelmérő tesztet sikeresen teljesítette.
(5a) Amennyiben a részvétel a tanfolyam időtartamának 75%-át nem éri el, a tanfolyam pontértéke szabadon
választható elméleti továbbképzésként a tanfolyamon való részvételi idő arányában kerül elszámolásra.
(5b) Amennyiben a továbbképzésre kötelezett a tudásszintfelmérő tesztet nem teljesítette sikeresen, a tanfolyam pontértéke
szabadon választható elméleti továbbképzésként kerül elszámolásra.
(6) A kötelező szintentartó továbbképzés szervezője a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben
anyagi támogatást gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt gyártó, illetve forgalmazó gazdálkodó szervezettől
nem fogadhat el. A kötelező szintentartó továbbképzés reklám vagy üzleti érdeket szolgáló programelemet nem
tartalmazhat.
(7) Az egészségügyért felelős miniszter a (3) bekezdés szerinti intézmények javaslatára legalább ötévenként
meghatározza a kötelező szintentartó továbbképzések kiemelt témaköreit, és azt az általa vezetett minisztérium
honlapján közzéteszi.
(8) A továbbképzési időszak alatt egy kötelező szintentartó továbbképzés a továbbképzésre kötelezett számára
térítésmentes, amelyre vonatkozó költségvetési támogatás a (3) bekezdés szerinti intézmény részére utólag kerül
biztosításra.
(8) A továbbképzésre kötelezettnek a továbbképzési időszak alatt egy kötelező szintentartó továbbképzésen történő
részvétel térítésmentes, amelyre vonatkozó költségvetési támogatás a (3) bekezdés szerinti intézmény számára utólag kerül biztosításra.
(9) Az (5a) és (5b) bekezdés szerinti esetben a továbbképzésre kötelezett a továbbképzés részvételi díjának utólagos
befizetését követően jelentkezhet be ismételten a (8) bekezdés alapján térítésmentes kötelező szintentartó továbbképzésre.
3. Szabadon választható elméleti továbbképzés
-
(1) Szabadon választható elméleti továbbképzésnek minősül:
a) a 6. § (2) bekezdése szerinti, minősített elméleti továbbképzési tanfolyam,
b) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés,
c) szakmai célú tanulmányút,
d) az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység,
e) egyéni továbbképzés.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzések minősítése előzetesen történik, az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti
továbbképzések minősítését az 1. mellékletben foglaltak alapulvételével a felsőoktatási intézmények utólag végzik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzések minősítése előzetesen történik, az (1) bekezdés b)-e) pontja
szerinti továbbképzések minősítését az 1. mellékletben foglaltak alapulvételével a felsőoktatási intézmények
- a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - utólag végzik.
(2a) Az 1. melléklet 4. pont 4.6 alpontjában meghatározott továbbképzések minősítését a felsőoktatási intézmények
előzetesen végzik.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamok távoktatási formában is megszervezhetők. A távoktatással szerzett
pontokból évente legfeljebb 20 pont számítható be.
(4) E rendelet alkalmazásában távoktatás az a sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint
ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és
önálló munkára épülő, tudásszint felmérő teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató
birtokában lévő adatbázisból egyénenként véletlenszerűen kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést
meghatározott időtartam alatt, megszakítás nélkül kell teljesíteni. A programot a munkahelyen kívüli továbbképzési
programmal azonos módon kell elismertetni.
(5) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 25 pontot olyan,
az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyam teljesítésével kell megszereznie, amelynek a célcsoportjában
a továbbképzésre kötelezett szakképesítése (szakképesítései) szerepel (szerepelnek).
-
(1) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamot a felnőttképzésről
szóló törvény szerinti bejelentés alapján felnőttképzési tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet szervezhet.
(2) A továbbképzés szervezője a felsőoktatási intézményhez évente 2 alkalommal – január 15-ig és szeptember 1-jéig –
nyújthatja be a továbbképzési programját. A továbbképzési program leghamarabb az e bekezdés szerinti határidők
lejárta előtt 90 nappal nyújtható be.
(3) A továbbképzési programnak tartalmaznia kell a továbbképzés
a) címét,
b) formáját,
c) célcsoportját,
d) részletes szakmai tartalmát,
e) előadóit,
f) szervezőjét és annak elérhetőségét,
g) helyét,
h) idejét,
i) díját,
j) tudásszint felmérő tesztjének a módját (ha ilyen teszt a továbbképzéshez kapcsolódik),
k) jelentkezési határidejét és
l) jelentkezési helyét.
(4) A továbbképzési program befogadásáról a felsőoktatási intézmény dönt. A felsőoktatási intézmény a hiányosan, vagy
a határidő lejártát követően benyújtott programot elbírálás nélkül visszaküldi, a szakmailag elfogadhatatlan
színvonalú, a bizonyíthatóan reklám vagy üzleti érdeket szolgáló programot indoklás megjelölésével visszautasítja.
(5) Aki a 10. § (3) és (4) bekezdésében írtakat nem, vagy nem határidőre teljesítette, attól – annak pótlásáig – nem
fogadható el új továbbképzési program.
-
(1) A felsőoktatási intézmény az 1. mellékletben foglaltak figyelembevételével pontszámajánlással látja el az egyes
továbbképzési programokat, és valamennyi hozzá benyújtott, elbírált programot január 31-ig, illetve szeptember
15-ig közvetlenül megküld az Egészségügyi Szakmai Kollégium (a továbbiakban: Szakmai Kollégium) illetékes tagozatának,
valamint az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács illetékes bizottságának (a továbbiakban: Bizottság)
Tanácsnak (a továbbiakban:ESZTT).
(2) A programra és a pontértékére a Szakmai Kollégium illetékes tagozata február 15-ig, illetve szeptember 30-ig tehet
észrevételt a Bizottságnak. A pontértékekről a Bizottság dönt a Szakmai Kollégium és a felsőoktatási intézmény
javaslata alapján az 1. mellékletben foglaltak szerint adható pontértékek figyelembevételével. A Bizottság elnöke
a jóváhagyott továbbképzési pontértékeket március 1-jéig, valamint október 15-ig elektronikus úton, a felsőoktatási
intézmények, a továbbképzés szervezője, valamint a továbbképzésre kötelezettek számára hozzáférhetővé teszi.
(2) A programra és a pontértékére a Szakmai Kollégium illetékes tagozata, valamint az ESZTT február 15-ig, illetve
szeptember 30-ig tehet javaslatot. A pontértékekről az Állami Egészségügyi Ellátó Központ
(a továbbiakban: ÁEEK) főigazgatója dönt a Szakmai Kollégium, a felsőoktatási intézmény és az ESZTT javaslata alapján
az 1. mellékletben foglaltak szerint adható pontértékek figyelembevételével. Az ÁEEK főigazgatója a jóváhagyott
továbbképzési pontértékeket március 1-jéig, valamint október 15-ig elektronikus úton, a felsőoktatási intézmények, a
továbbképzés szervezője, valamint a továbbképzésre kötelezettek számára hozzáférhetővé teszi.
(3) A BizottságAz ÁEEK főigazgatója a minősített továbbképzési programok 5. § (3) bekezdése szerinti adatait, valamint a megállapított
pontértéket – az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.)
2. § k) pontja szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében – megküldi az illetékes szakmai kamarának.
(4) A továbbképzés szervezője köteles a továbbképzési program 5. § (3) bekezdése szerinti adatait, valamint
a megszerezhető pontértéket az oktatási évhez igazodóan az érintettek számára hozzáférhető formában közzétenni.
-
(1) A 4. § (1) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti továbbképzés pontértékének elismerése akkor lehetséges
a) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzési tevékenység esetén, ha
aa) a munkahely vagy szervezeti egysége egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés végzésére akkreditált
és
ab) a továbbképzésen tudományos fokozattal rendelkező személy, vagy gyógyszerészek részére szervezett
továbbképzés esetében szakgyógyszerészi szakvizsgával és legalább öt éves szakmai gyakorlattal
rendelkező személy üléselnökként vagy előadóként vesz részt,
b) szakmai célú tanulmányút, illetve egyéni továbbképzés esetén, ha
ba) a továbbképzés a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező
felsőoktatási intézményben, illetve oktató vagy gyakorló egészségügyi szolgáltatónál történik és
bb) a továbbképzésről kiállított írásos igazolás annak tematikáját is tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést a felsőoktatási intézmény félévente legalább egy alkalommal végzi.
4. Gyakorlati továbbképzés
-
(1) A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai
vagy külföldi foglalkoztatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben
eltöltenie. Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont.
(1a) A gyakorlati továbbképzés keretében legfeljebb 100 továbbképzési pont ismerhető el.
(2) A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató, ennek
hiányában
a) a működési engedély kiállítója vagy
b) személyes közreműködő esetén a személyes közreműködővel jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltató
által kiállított igazolás alapján a személyes közreműködőként végzett tevékenységet hatósági nyilvántartásba vevő egészségügyi államigazgatási szerv
igazolja.
(2a) A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függően a kérelmező
jelenlegi vagy korábbi munkáltatója. Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
a gyakorolt szakképesítés (szakképesítések) megnevezését és a gyakorlat időtartamát. A gyakorlat időtartamát
a kérelmező foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetén szerződés vagy a munkavégzés igazolására
alkalmas és a gyakorlat időtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.
(3) A továbbképzési pontok számításánál egy évnél rövidebb gyakorlati idő is figyelembe vehető, amennyiben
a továbbképzésre kötelezett a (2) bekezdés szerinti módon igazolja, hogy legalább két egymást követő hónapon át
hazai vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő
munkakörben végzett egészségügyi tevékenységet. Az így teljesített gyakorlati idő értéke kéthavonként 3 pont.
(4) Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az (1) bekezdés szerinti pontszám a teljes munkaidőhöz mérten,
időarányosan kerül beszámításra.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően annak a belgyógyászat szakképesítéssel rendelkező
továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt háziorvosi alapellátási tevékenység végzését igazolja,
az e tevékenység végzésével megszerzett gyakorlati pontérték elismerésére a belgyógyászat szakképesítés tekintetében is sor kerül.
(5) Aki a továbbképzési időszak alatt az (1), a (3) és a (4) bekezdés
az (1) és a (3) bekezdés szerinti módon a szükséges 60 pontot nem szerezte meg,
a gyakorlati rész teljesítését felsőoktatási intézményben vagy oktató-gyakorló egészségügyi szolgáltatónál
1–3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített
gyakorlati idő értéke havonta 20 pont.
(6) Az Eütv. 110. § (3) bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személy e tevékenységéért havonta 10 szabadon választható
elméleti továbbképzési pontra jogosult.
-
(1) Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt kizárólag külföldön végzett ténylegesen és
jogszerűen egészségügyi tevékenységet és a külföldi államban az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges
elméleti és e rendelet szerinti gyakorlati továbbképzési kötelezettségét teljesítette, ennek – a továbbképzés elméleti
részének igazolására az adott államban jogosult szerv által kiállított igazolással történő – igazolása esetén
a továbbképzési időszaka teljesítettnek minősül.
(2) Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt kizárólag külföldön végzett ténylegesen és
jogszerűen egészségügyi tevékenységet, azonban a külföldi állam joga alapján kötelező elméleti továbbképzésen
nem vett részt, a gyakorlati továbbképzés e rendelet szerinti igazolása, valamint a szakképesítésének megfelelő,
e rendelet szerinti kötelező szintentartó továbbképzés teljesítése esetén a továbbképzési időszaka teljesítettnek
minősül.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt igazolásokat elismerés céljából a 10. § (1) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény
részére kell benyújtani.
5. A továbbképzési pontok nyilvántartása
-
(1) A továbbképzésre kötelezett továbbképzésre az általa választott hazai felsőoktatási intézményhez jelentkezik be.
A továbbképzésre kötelezett a bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a (4) bekezdés szerinti
adatainak a kezeléséhez és a működési nyilvántartás vezetése érdekében történő továbbításához.
(2) A felsőoktatási intézmény a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzési formákban szerzett pontjait
folyamatosan nyilvántartja, és az adott szakképesítés (szakképesítések) tekintetében teljesített továbbképzésekről
folyamatosan, de legalább havonta egy alkalommal értesíti a működési nyilvántartási szervet.
(2) A felsőoktatási intézmény a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzési formákban szerzett pontjait folyamatosan
nyilvántartja, az adott szakképesítés (szakképesítések) tekintetében teljesített továbbképzésekről folyamatosan,
de legalább havonta egy alkalommal értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet és a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről igazolást állít ki.
(3) A továbbképzés szervezője – legkésőbb a továbbképzést követő 5. napon – a programon való részvételért járó
pontértékről aláírásával ellátott igazolást ad a résztvevőnek. Az igazolás tartalmazza:
a) a résztvevő
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) működési, ennek hiányában alapnyilvántartási számát,
ac) szakképesítését (szakképesítéseit),
b) a továbbképzés szervezőjének nevét,
c) a továbbképzés
ca) helyét,
cb) idejét,
cc) címét,
cd) nyilvántartási számát,
ce) típusát (kötelező, szabadon válaszható)
cf) óraszámát.
d) a továbbképzés teljesítésével megszerzett pontértéket.
(4) A továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül a szervező összesített kimutatást készít, feltüntetve
a (3) bekezdés szerinti adatokat, és megküldi azt annak a felsőoktatási intézménynek, amelyhez a továbbképzésre
kötelezett bejelentkezett.
(5) A pontérték meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumokat az adatszolgáltató a pontérték megállapításától
számított 10 évig köteles megőrizni.
-
(1) A továbbképzési programoknak a 6. § szerinti továbbítása minden esetben elektronikus úton és papír alapon történik.
A 10. § (2) és (4) bekezdése szerinti adatátadás minden esetben elektronikus úton történik.
(2) A működési nyilvántartást vezető szerv a 10. § (2) bekezdése szerinti értesítés megérkezését követő 30 napon belül
honlapján hozzáférhetővé teszi a továbbképzésre kötelezett számára a működési nyilvántartásban szereplő
szakképesítése (szakképesítései) tekintetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítésére vonatkozó adatokat.
-
(1) Adott továbbképzési időszakban PhD fokozat vagy habilitáció megszerzése esetén a továbbképzési időszak elméleti
része teljesítettnek minősül.
(2) Akadémiai doktori cím megszerzése esetén az adott továbbképzési időszak teljesítettnek minősül.
(3) Annak a továbbképzésre kötelezettnek az esetében, aki folyamatban lévő továbbképzési időszak ideje alatt szerez
újabb szakképesítést, az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás első alkalommal történő
megújítása a folyamatban lévő továbbképzési időszak lejártakor történik. A folyamatban lévő továbbképzési
időszakban megszerzett új szakképesítés vonatkozásában a működési nyilvántartás első alkalommal történő
megújításakor a továbbképzési időszak – az új szakképesítés megszerzésére figyelemmel – teljesítettnek minősül.
(4) Adott továbbképzési időszakban megszerzett licenc vizsga esetében azon szakképesítés tekintetében, amely a licenc képzés megkezdéséhez
jogszabály szerint előfeltétel, a szabadon választható elméleti továbbképzési kötelezettség teljesítettnek minősül.
(5) Az a továbbképzésre kötelezett, aki a nyilvántartást vezető szerv által biztosított elektronikus felületen évente legalább
egy alkalommal visszajelzi a működési nyilvántartási adatai helyességét, vagy aktualizálja azokat, évente 3 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra
jogosult.
(6) Ha a továbbképzésre kötelezett több szakképesítésnek megfelelő szakmát önállóan gyakorol, a működési nyilvántartás
aktualizálására tekintettel járó szabadon választható elméleti továbbképzési pontérték jóváírására valamennyi szakképesítése tekintetében sor kerül.
-
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara az Ekt. 2. § k) pontjában foglaltak alapján folyamatosan
ellenőrzi, figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a továbbképző helyeket és a továbbképző helyek által lefolytatott
képzési programok minőségét. A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara az általa lefolytatott
utólagos értékelésről szóló beszámolót minden naptári negyedév végégig megküldi a Bizottság
az ÁEEK részére.
6. Záró rendelkezések
Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
-
(1) E rendelet rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az e rendelet hatálybalépésekor
folyamatban lévő továbbképzési időszakok esetében is alkalmazni kell.
(2) A 3. § (8) bekezdésében foglaltak a 2012. január 1-jét követően lefolytatott továbbképzésekre alkalmazhatók.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően pontértékeléssel ellátott tanfolyamok az alábbiak szerint kerülnek
beszámításra a továbbképzésre kötelezettek továbbképzésének teljesítésébe:
a) az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzésre kötelezettek, valamint a klinikai szakpszichológusok
számára
aa) kötelező szintentartó továbbképzésként meghirdetett továbbképzés pontértéke e rendelet szerinti
kötelező szintentartó továbbképzésként,
ab) kötelezően választható tanfolyamként meghirdetett továbbképzés a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
szabadon választható tanfolyamként,
ac) a szabadon választható továbbképzés pontértéke e rendelet szerinti szabadon választható
továbbképzésként;
b) a klinikai szakpszichológusok kivételével az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti továbbképzésre kötelezettek
számára meghirdetett továbbképzési tanfolyamok pontértéke e rendelet szerinti kötelező továbbképzésként.
(4) A klinikai szakpszichológusok kivételével az 1. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt azon továbbképzésre
kötelezetteknek
Azon klinikai biokémikus, klinikai mikrobológus és klinikai sugárfizikus szakképesítéssel rendelkező továbbképzési kötelezetteknek,
akiknek a folyamatban lévő továbbképzési időszakukból e rendelet hatálybalépésekor 3 év vagy
annál kevesebb idő van hátra, a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez a továbbképzési időszak alatt az
e rendeletben foglaltak szerint 100 pont teljesítését kell igazolniuk.
(5) A kötelező szintentartó tanfolyamok az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok
folyamatos továbbképzéséről szóló 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon
hatályos 3. § (1) bekezdése szerint meghatározott tematika alapján 2012. június 30-ig szervezhetőek.
(6) Az a továbbképzésre kötelezett, aki a nyilvántartási adatait a nyilvántartást vezető szerv által biztosított elektronikus
felületen
2014.március 15-ig 2014.július 31-ig aktualizálja, 20 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult azzal, hogy az adatok aktualizálásával egy
továbbképzési időszakban szakképesítésenként legfeljebb 30 pont szerezhető.
-
(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti kötelező szintentartó továbbképzés 2021 december 31. napjáig távoktatás keretében is megvalósítható.
(2) E rendelet alkalmazásában távoktatás az a sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök,
valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülő,
tudásszint felmérő teszttel záruló képési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgálatató birtokában levő adatbázisból egyénenként véletlenszerűen
kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést meghatározott időtartam alatt, megszakítás nékül kell teljesíteni. A programot a munkahelyen
kívüli továbbképzési programmal azonos módon kell elismertetni.
(3) Távoktatás esetén a 3. § (5) és (5a) bekezdésben meghatározott 75%-os részvételi arányt nem kell figyelembe venni.
(4) Távoktatás esetén a 3. § (5) bekezdése szerinti reanimációra vonatkozó továbbképzési elem gyakorlati oktatás nélkül is
teljesítettnek minősül.
(5) A távoktatás formájában megszervezett, 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, szabadon választható elméleti továbbképzések teljesítésével
beszámítható továbbképzési pontok 4. § (3) bekezdése szerinti éves korlátját a 2020. és 2021. év vonatkozásában nem kell figyelembe venni.
-
Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások
megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Dr. Réthelyi Miklós s. k.
nemzeti erőforrás miniszter
1. melléklet a 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelethez